2012. február 2., csütörtök

Kalandozások a Kiterjedésben 9. rész

A kalandban résztvevő játékosok:
  • Darius Matteo – Explorator, Engineseeer-Prime. Játékos: Quipper
  • Ed Terry – Arch-Militant, Master of Ordnance. Játékos: Sima
  • Ramirez de Ruyter - Rogue Trader, Lord-Captain. Játékos: Peet
  • Xanatov Queen - Missionary, Chief Chirurgeon. Játékos: Fancsi 
  • Gunner Victrix - Seneschal, Master of Whispers. Játékos: auer 
Dátum: 357.795 M41
Mint azt már auer kolléga előző bejegyzésében említette, Peet egy kaland erejéig átvette a mesélés jogát. Hangulatos kaland kerekedett ki, lássuk mit csinált a parti az utóbbi játékülés során.


A játékülést a már megszokott bevásárlással kezdtük. Mindenki keresett-kutatott a hőn áhított tárgya, páncélja, fegyvere vagy éppen az agyát módosító pici chip után, amikor Darius Matteo, a félig ember félig gép tech-papunk meghívást kapott az Adeptus Mechanicus footfalli szentélyébe - az Altar-Templum-Calixis-Ext-17-be. Darius ennek szíves örömest eleget is tett.
A helyi Magos különleges megbízást tartogatott számunkra, a Rain-i kutatóbázisukról kell elszállítanunk gyönyörűséges archeotech eszközöket, fegyvereket illetve a felfedezések anyagát. Mondanom sem kell Darius szájában megindult a gépolaj-elválasztódás és a szája szélén kicsorgó apró cseppjei jelezték, hogy  oda el kell mennünk. Mivel a partinak jobb dolga úgysem akadt és természetesen a felfedezések profitot hozhatnak nekünk,  így belevágtunk ebbe a kalandba.

Nagy nehezen összeszedtük ismereteinket a Rain bolygóról, amelyek mondhatni nagyon hiányosak voltak és az Emperor's Glory-val elzakatoltunk erre a zöld bolygóra.
A bolygó esőerdejében sikerült leszállni az ágyúnaszáddal. Kilépve, a lombkoronák takarásából zuhogó eső fogadott minket. Elindultunk egy ösvényen, egyenesen a kutatóváros felé. A városhoz közel érve két harci servitor fogadott minket. Darius a standard üdvözlő üzenet után megpróbált adatokat kinyerni a servitorokból, ám semmi hasznosat nem lelt. További félórás séta után elértük magát a várost, ahol a techpapok szívesen fogadtak minket. Épp ekkor kezdték el csomagolni a leleteket, és hogy ne legyünk útban munkájuk során, az egyik fiatal a paptársuk körbevezetett minket az ásatás környékén. Mint utólag kiderült, egy rég elpusztult kolónia a romjait találták meg.

Mutant psyker
Lementünk körbenézni, bejártuk az egészet, megmutatta a szobákat, termeket. Ám egyszer csak egy ismeretlen járatra bukkantunk. Természetesen bementünk, tobzódva az új felfedezés élményében. Elkezdtük átvizsgálni az új termet, találtunk egy furcsa xeno szobrot. Mint vártuk, életre kelt és nekünk rontott. Hamar harcképtelenné tettük, Queen powerfistje hatásos volt ellene. Éppen a barlangból kifelé haladtunk, amikor a harci doboknak a hangja csapta meg a fülünket. A helyi őslakók úgy látszik nem szívlelték, hogy itt vagyunk. Jól felfegyverzett (lándzsa), erre a célra specializált rohamosztagos egységeikkel (fazekakból fabrikált mellpáncélban) rohantak nekünk, igaz a vége felé előkerült egy-egy lézerkarabély is. Nem volt túl sok esélyük ellenünk, bevetették egész fegyver-arzenáljukat, mérgező gázokat és a tápos mutáns pszi használó vezérüket is, de mindez így is kevés volt.

Végezetül felpakoltuk a leleteket és siklónkkal visszatértünk az Emperors Gloryra. Épp visszaindultunk volna, amikor a hátunkban megjelent egy elda cirkáló, aminek a kapitánya felszólított minket, hogy ha nem adjuk át a szobrot, amit zsákmányoltunk, akkor ránkpuffogtatnak. Ramirez kapitány bölcs ember lévén megállapította azt, hogy a szobor értéke nem fedezné a hajónk javíttatását, ezért némi alkudozás után pár drágakőért és üveggolyóért átpasszolta az eldáknak az összetört szobrot. Mindenki boldog volt és a bolygóról zsákmányolt leletek két profitfaktorral gazdagították a céges hitelkártyánk keretét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése